Turbuly Lilla: Ketrecek és szilánkok - beszélgetés Mihály Péter színész-rendezővel

A Hevesi Sándor Színház művésze ebben az évadban két, számára új műfajban is kipróbálhatta magát: a Griff Bábszínházban A Hókirálynőt, a Hevesiben pedig a Csontketrec című színházi nevelési előadást rendezte. Erről a két munkáról beszélgettünk.

PEZ_1950 

Turbuly Lilla: A Csontketrec próbaidőszakában, a január 28-i bemutató előtt két héttel beszélgetünk. Magyarországon eddig egyszer mutatták be ezt a darabot, a színházi nevelési előadásokra specializálódott Kerekasztal Színházban, még 2008-ban, de máig is játsszák. Talányos, metaforikus történet a szabadságról. Miért ezt választottad?

Mihály Péter: A Csontketrec ízig-vérig színházi nevelési darab, valóban egy metafora, amelybe rengeteg minden beleképzelhető. A színházi nevelési előadásoknál mindig az az első, hogy meghatározzuk a fókuszpontot, azt a központi kérdést, ami köré építkezünk. Nálunk az a cél, hogy a lehető legtöbb embernek segítsünk abban, hogy felismerje a saját „ketreceit”. A színházban általában el akarunk mesélni egy történetet. Ellenben én most inkább a nézők történetét szeretném előhívni. Azt szeretném, hogy a felmerülő kérdéseik a színházi részekben is erősebbek legyenek, mint a válaszok.

Mi nem a színjáték elé és mögé tervezzük a foglalkozásokat, vagyis a nevelési részt, hanem beépítjük az előadásba. Összesen öt foglalkozásrész, játék segíti majd a lehető legmélyebb értelmezést.

T.L.: Most nem a Tantermi Deszka előadásokban már gyakorlatot szerzett színészekkel dolgozol, és újdonság az is, hogy bár több színházi nevelési előadásban játszottál, magad még nem rendeztél ilyet.

M.P.: Középiskolásoknak már rendeztem, de kőszínházban még valóban nem. A Tantermi Deszka program vezetője és lelke Madák Zsuzsanna volt, aki az elmúlt évadban Debrecenbe szerződött. A programban részt vevő színészek közül is többen elmentek vagy épp felvételt nyertek a Színművészetire (Barsi Márton, Kátai Kinga, Zsíros Viktor, Katona Levente, Nagy Péter János), mások (Kováts Dóra, Magyar Cecília) tavaly diplomáztak a Színművészeti Egyetem drámainstruktor-színjáték szakán, lefoglalta őket az egyetem. Újra kell építeni a programot, ami komoly feladat. Azért sem könnyű, mert rengeteg feladatom van a színházban és azon kívül is. (Nagykanizsán a Piarista Gimnázium drámatagozatát vezetem, és Zalaegerszegen is foglalkozom gyerekekkel, a Körtánc AMI keretein belül, a Liszt iskolában.)


A teljes cikk IDE kattintva elolvasható!

Turbuly Lilla

2020. április 8.

Megjelent a Pannon Tükör 2020/1. számában