Nyilas Misi története a Hevesi Sándor Színház előadásában
Móricz Zsigmond közismert regénye, a Légy jó mindhalálig az író életművének kétségkívül egyik sikeres darabja. Nem véletlen, hogy a neves debreceni kollégium kisdiákjának, Nyilas Misinek története (amelyben alapvetően egy kisfiú sorsán keresztül mutatja be a szerző élete egy bizonyos szakaszának megpróbáltatásait) Móriczot színpadi adaptáció írására is késztette.
Napjainkra elkészült a regény musical formában feldolgozott változata, amely színházaink repertoárjának tanúsága szerint - színrevitelének gyakoriságából következtetve - kedveltté vált az irodalom- és színházbarát közönség számára. A színpadi feldolgozás ez utóbbi (zenés) műfaját (Miklós Tibor szövegkönyve, Kocsák Tibor zenéje és Pinczés Istvánnak, a mű eredetiségét nem érintő átdolgozása alapján került színpadra) láthattuk az egerszegi társulat legutóbbi nagyszínházi bemutatóján is. Pinczés, aki nemcsak „dramaturgiai beavatkozásával interpretálta”, hanem rendezőként is több változatban állította már színre a darabot, tartalmában ugyan nem, de az előadás kivitelezésében ezúttal is tudott eredetit produkálni. Lényegében - mindenki által felismerhetően - megtartotta azokat az epizódokat, motívumokat (Misi „bevonulása” a kollégiumba, Nyilas Misi „pakkot” kapott, Doroghy Sanyika tanítása, Misi felolvasásai Pósalaky úrnál, a tanári bíróság előtt, stb.), amelyek a történet szempontjából kulcsfontosságúak. A díszlettervezést is magára vállaló rendező ugyanakkor ezek színpadi megjelenítésében is újított: látványosság nélküli, puritán színpadi térben, csupán jelzés értékű kellékek felhasználásával (Szőke Julianna találó és profi jelmezeire építve) állította színre a darabot. Az egyes jelenetekben fontos események, személyek környezetükkel együtt, a háttérben kivetített filmbejátszásokban kaptak kiemelt szerepet.
Pinczés István - egyébként korrekt és főként az iskola mai világát valósághűen visszaadó - rendezésében látott bemutató ritmusa mégsem sikeredett egyenletesre. Az első felvonás cselekményének vontatottabb kibontakozása (Dickens gyerekekről szóló regényeinek világát idézve) talán Móricz művének műfaji sajátosságával magyarázható, amennyiben az epikus epizódok túlzott hangsúlyozása, a cselekmény eredetiségéhez való merevebb alkalmazkodás, a prózai nyelvhasználat előtérbe helyezése fékezte az előadás dinamikusságát. Szerencsére a színpadi történet előrehaladásával - a betétdalok hangulati hatásának és Stefán Gábor kreatív koreográfiájának is köszönhetően - a második felvonás erőteljesebbé, pergőbbé vált, így a befejezés összhatásában a bemutató sikerének lehetőségét vetítette előre.
A Légy jó mindhalálig című darab szereplői markánsan elkülöníthetőek: különbséget kell tennünk a jelentős szerepeket játszó, kulcsfigurákat alakító, ám mégiscsak amatőr (kiválasztott) diákszereplők és felnőtteket megformáló színészek játékának értékelésekor. Dicséretes, hogy Nyilas Misi szerepében Lehotai Miksa/ Standi Barnabás (váltott szereposztásban játsszák), Doroghy Sanyika alakjának életre keltésében Farkas Mátyás/ Virág-Kisházy Lázár Kristóf (ugyancsak váltott szereposztás) hitelesen tudott azonosulni a móriczi diákfigurák karakterével. A tanári kar tagjait imitáló színészi alakítások közül Hertelendy Attilának a debreceni kollégium vaskalapos tanáraival szembeforduló, bár kissé bohókás Valkay tanár urat életre keltő alakítását, a vele ellentétes mentalitást tanúsító Sarkadi tanár úr alteregóját megjelenítő Szakály Aurél játékát érdemes megemlítenünk, ám ebben a körben mindenekelőtt az igazgató szerepét eljátszó Farkas Ignác megkérdőjelezhetetlen színpadi teljesítményére szükséges odafigyelnünk. A többi felnőtt szerepet alakító színész játékával nincs kifogásunk, közülük elsősorban a dalbetétek éneklése okán Foki Veronikát (Bella kisasszony), Debrei Zsuzsannát (Viola kisasszony) és Bot Gábort (Török János) emelhetjük ki. Prózai szerepében Bot Gábor túlságosan becsületesnek mutatkozott Török János figurájához.
Bár Pinczés István sokadszor állította színre a darabot, az egerszegi előadás mégsem vált sematikussá, mert a rendező - a szerepeket életszerűen eljátszó színészi gárdára alapozva - koncepcióját újszerű motívumokkal tudta gazdagítani.
Szemes Béla
ZalaEgerszeG 12. január 19.
