Farkas vagy! Farkas vagyok? A dzsungel könyve a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban

 Ne tévesszen meg a fülbemászó dallamok sora, ez itt a dzsungel, ahol egy percre sem függesztheted fel az óvatosságot.

 PEZ_9192

Maugli, az indiai gyermek szüleit megöli Sir Kán, a tigris. A fiút a Szioni-dombokon élő farkasfalka neveli fel. Tíz év elteltével Maugli bosszút áll Sir Kánon.
Az Indiában született, az ottani dzsungelt jól ismerő Kipling 1894-ben jelentette meg novellafüzérét, amely a fenti történet mentén halad, de valójában az emberi tulajdonságokkal felruházott állatok önszerveződő és túlélésre berendezkedett társadalmán keresztül állít ki rólunk, emberekről szegénységi bizonyítványt. A jellemhibáink okot adnak a fricskákra.
Persze nem muszáj ennyire elkomolykodni a dolgot. Tegyük hát zárójelbe e helyt, hogy mit jelent, ha gyámoltalan idegen létedre befogad és megóv egy vadnak tartott közösség, csak mert elvesztetted az otthonod, a családod. Ne ássuk annak a mélyére se, miért tisztelik a bölcset, s miért gúnyolják a pitiáner hatalomvágyót a dzsungel tiszta törvényei mentén élő egymásra utaltak, de bízzunk az üzenetben, egyszer minden mohó, gyilkos tigrist elér a végzete, akármilyen kicsinek is tűnik az embergyerek hozzá képest.
A dzsungel könyve sokakat megihletett 120 éves sikerszériája alatt, többek között 1996-ban Békés Pált,Geszti Pétert és Dés Lászlót. Ők hozták világra azt a, főleg a zenei és a dalszövegek beltartalma miatt vidám, lírai, szórakoztató musicalt, ami mindig bejön. A Geszti-versek megszokottan sűrűek, ismerősen humorosak, szójátékok árvízét zúdítják ránk, a Dés-zene pedig húsz éve fülbemász, még ha énekelni nem is könnyű. Ha hozzávesszük, hogy az állatok testmozgását eredeti módon megidéző koreográfiát a világhírű Ladányi Andrea táncművész készítette, nyugodtan hátradőlhetünk a nyitány alatt elsötétülő, s a mozgatható fák látványával a farkasokkal teli őserdőbe kalauzoló nézőtéren, bízhatunk a minőségi szórakoztatásban. Innentől a színészeké, zenészeké, táncosoké a terep.
Ahogy a Hevesi Sándor Színház ez évi második darabjában. A csapda azonban épp az említett, precízen megalkotott minőségben rejlik. A léc elég magasan van ahhoz, hogy a zalaegerszegi megvalósítók Bal József vendégrendező vezényletével ne adják alább elődeik teljesítményénél. A csak látszólag könnyed, bonyolult mozgásformákat felvonultató táncokhoz szükséges fizikai állóképességüket már a nyáron kondicionálhatták, hiszen tudták, mi vár rájuk. Az alkalmi tánckar fel is nőtt a feladathoz, ekképp szépen viszik a rájuk tett nem könnyű terhet. (Az Antolovics Péter, Ecsedi Csenge, Farkas Gergő, Gresa Lilla, Herold Levente, Horváth Abigél, Horváth Cintia, Katona Levente, Kámán Gréta, Magyar Cecília, Markos Dominika, Mrakovics Norbert, Szűcs Enikő, Tornyos Ervin, Tuboly Andrea, Zsíros Viktor alkotta csapat teljesítménye elismerésre méltó.)Az emberjellemű állatok képében Bellus Attila bájos, tanítóbácsis medve, Akela, a farkasvezér gúnyájában Farkas Ignác szívszorítóan érzékelteti a porrá tört hajdani délcegséget, az öregség érzelgősségét, Bagira Pap Lujza karcsú testében éled, mint természetétől idegen aggódó pótanya. A keselyűk főnökeként Hertelendy Attila fergeteges dalos showt csinál, Sír Kán, a tigris Szakály Aurél felfogásában hosszú, lobogó kabátos ingerült rocksztár. Szeretné, ha őt választanánk, karcos korteskedése deja vu. Kátai Kinga Ká-ja, a kígyó bámulni való önálló estet kap, láttató erejű szerepformálással van dolgunk. A tigris éjszakája című dalbetét interpretálása borzongató, tényleg, még a telihold is fél a rendező és Mészáros Tibor szcenikus fantáziáját dicsérő multifunkciós díszletek között. Urházy Gábor László megint kedvére tobzódhat az emberek hiú törzsfőnökeként: nemcsak Buldeo-t, de az összes idióta népvezért magába sűríti kabarisztikus bolondozásával. Túna és Maugli szerelemi kettőse (a könnyeden táncoslábú Schmidt Sára és vagy Ticz András vagy Barsi Márton) közül a lány a gazdagabb színű, dehát mielőtt találkoznak, Mauglinak már elég sokat kell ugrálnia főleg farkaspózban, s ha nem elég izmos, gondot okozhat.

Ha a tűpontos csapatmunka nem lazul, a sokadik előadásra is érdemes lesz újra beülni.

Arany Horváth Zsuzsa

2016. november 3.

Zalai Hírlap