És a Föld ne mozogjon, hanem inkább álljon?

A nagy mesemondó egy karakán nőt bízott meg 1868-ban azzal, hogy kiforgassa sarkai­ból az addig sziklaszilárd­ságúra keményített világot. Egy magyar nemes úr világát, aki megállította volna a Föld forgását is, hogy műve, a 800 évig csiszolt főnemesi családi hatalomkatedrális fennmaradjon.

kef-57- 

Jókai Mór A kőszívű ember fiainak történetével egyszerre oldotta meg a kiegyezés (1867) utáni megbékélés és a forradalmat elsirató nemzeti érzés együvé olvadását. Baradlay Kázmér a feudális-lojális rend figurája három fiát e kasztrendszer szolgálatára nevelte volna, ám a felesége, akaratát mindenben tagadva állította Ödönt, Richárdot és Jenőt a felismert változások élére. Igaz, hogy a család súlyos árat fizet ezért, nem az válik hőssé, akinek ez könnyebben menne, hanem a félénkből lesz igazi önfeláldozó. 

 

Jókai, látszólag csak „mesél”, holott bonyolult mátrixot állít elő, magyarázatot kínál a maradóknak és a haladóknak egyaránt. 

 

Alig akad sikeresebb regény A kőszívű ember fiainál, népszerűségét minden kor használhatja, kihasználhatja, kiküzdheti belőle a maga olvasatát. Tán a remekművek sorsa ez. A Hevesi Sándor Színház társulata is megküzdött a darabért, hiszen két évig várt arra, hogy közönsége elé vigye Böhm György vendégrendezésében. 

Az itteni felfogásban a realista nézőpont helyett a haza­fias, nemzeti romantikus hangsúlyok kaptak teret, amit a zenei betétek és a koreografált katonai jelenetek is aláhúztak, egészen a Talpra magyar! el­énekléséig. (Tolcsvay-féle megzenésítés.) E módon a szüntelen szabadságvágy tör utat, illetve annak eltiportsága, és az afeletti nemzetfájdalom. A huszárok haláltusáját fekete haláltündérek táncolják el és körül, némi füstgomoly mögött. A fekete-vörös komplementer ellentét hatásos képet hoz létre. (Ha már az állandó színpadi, eposzi kellékeknél tartunk: a Böhm György védjegyéül szolgáló esernyők már az első jelenetben, a temetésnél teljesítenek.) 

 

De míg a véghez elérünk, kapunk egy valójában még nagyon fiatal, eltökélt, fekete öltözékében elszánt anyát, aki végre sajátjaiként szeretheti, terelheti a fiait, miután kőszívű apjuk meghalt. Pap Lujza Baradlaynéja összetett alak, a keménysége mögött halványan sejlik a féltés, aggódás; elbizonytalanodást egyszer enged meg magának, amikor halott fia mellényét tartja a kezében. Gyengédséget Ödön szerelme és Jenő iránt mutat...

A teljes cikk IDE kattintva elolvasható 

Arany Horváth Zsuzsa

2022. március 24.

Zalai Hírlap