Szabályos színházi kritikát soha nem írtam. Milyen is lenne egy szabályos színházi kritika? Kell-e egyáltalán szabályos színházi kritikát írni, mikor soha nem vagyunk szabályosak és egy színházi előadás sem lehet szabályos, mert akkor a kutyát sem érdekli.
Ha úgy érzed, a tudásod sokat tud segíteni valami egészen grandiózus ügyben, ezért a hozzád legközelebb álló vágyait keresztezed a döntéssel, csak reménykedhetsz abban, hogy ugyanő majd megérti, elnézi ezt neked.
kezdés: 19:00
bérlet: Madách-bérlet
helyszín: Színház
az előadásról: Szálinger Balázs: BECSVÖLGYE
Ecsedi Erzsébet amatőr csoportokban kezdett színjátszással foglalkozni. A 25. Színház stúdiójában végzett. 1975-től játszott a Várszínházban, a Népszínházban, a Stúdió K-ban később a Kecskeméti Katona József Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja lett. 1991 és 1995 között, majd 1999-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja, 2022 óta a társulat örökös tagja. A Színházi Kritikusok Céhének korábbi Életmű-díjasa április 24-én töltötte be 70. életévét, ez alkalomból készült vele interjú.
Éva: Dupla élvezet a premier, amikor a nézőtérről olyan egyszerűen könnyűnek és könnyednek látszik ez a bitang nehéz zenés műfaj. Az eszünk hiába tudja, hogy annyi munka van ebben az előadásban, ami egy piramis felépítéséhez kell, a bennünk élő önfeledt néző természetesnek veszi a hibátlan belépést, a tizenegy tagú mindent eljátszó zenekart, az iskolázott énekhangokat, a sokszínű játékot, a takkra lépő tánckart, a zéró üresjáratot, az összes működő poént, a hozzáadott szívet, lelket és tehetséget.
