Luxi, rágó, rock - A Made in Hungária a Hevesi színpadán
Megáll a színpad szélén, s lassú mozdulatokkal megválik rojtos bőrkabátjától, rikító mintás ingétől és farmerjától. Ott áll alsógatyában, kiszolgáltatottan, egy kopott bőrönddel. Hazajött.
E képpel kezdődik a Hevesi Sándor Színház Made in Hungária című előadása, amihez Fenyő Miklós és Tasnádi István musicalje szolgált alapanyagul, a Jászai-díjas Méhes László rendezésében. A darab a 2001-től tíz éven át vonzott telt házat a József Attila Színházba, ahol ugyancsak Méhes László segítette színpadra a Fenyő Miklós zenei életművéből és valós életrajzából táplálkozó matériát.
1962-t mutat a naptár, s az angyalföldi Fenyő család épp ekkor látta elérkezettnek az időt, hogy 56-os diszidálását követően hazatérjen Amerikából. Abban a bizonyos kopott bőröndben azonban nem csak a "szabad világ" rekvizítumai jöttek haza Mikivel, helyesebben történetünk szerint Rickyvel. Velük együtt egy többé be nem csomagolható, vissza nem gyömöszölhető életérzés is, a rock and roll.
A 60-as évek témája lejárt lemez - mondhatnánk minden értelemben. Karcos, recseg, annyit nyúztuk már, hogy nem is tudjuk, mi benne a rárakódott manír és mi az autentikus. Akkor miért van, hogy állva tapsolt a közönség a premier végén? Igaz, volt erre egy kitüntetett ok is: a fináléban maga Fenyő Miklós lépett a színre, s énekelte el a címadó dalt.
De lássuk, melyek az előadás saját érdemei. Musicalről lévén szó az alaptörténet csak vázlat. A kubai rakétaválságtól megrettenve hazaköltözik a család, s a gépészmérnök apa (Farkas Ignác), aki korábban a minisztériumban dolgozott, örül, ha beállhat kalauznak. Egykori barátja annak fejében ígér protekciót, ha megteszi neki azt a szívességet, hogy többé soha nem hívja fel... Izgága pártfunkcionárius (Andics Tibor), szolgálatkész rendőr (György János), rémüldöző, arisztokratikus anya (Mester Edit) dekorálja még a korszak fortélyos légkörét. És persze a fiatalok. Akik bandáznak, hallgatják a Luxemburg rádiót, zenélnek, kamasz módra izmoznak, hajtják a csajokat, s időnként összeverekednek az ifjúgárdistákkal. Az amúgy is kényes egyensúly Ricky (Gulyás Hermann Sándor) érkezésével megborul, s egycsapásra riválisokra és rajongókra oszlik a csapat. Egy ábrándos csitri (Foki Veronika Tánczos Adrienn) felbukkanásával a helyzet fokozódik, ármány, szerelem, lázadás, barátság, hűség húzza feszesre a konfliktusok szálait. Akad még itt szerenád közben elveszített családi zongora, enyveskezű csókkirály, gátlásaikból és ruháikból kivetkőző NDK-s lányduó, vetélkedés a továbbjutásért a Ki Mit Tud-ban. S felbukkan a csodatévő Jerry Lee Lewis (Hertelendy Attila), aki jótékony dzsinként egyengeti az ifjú Ricky karrierjét, s akinek lángra lobban az ujja, ha "Marilyn Monroe" szoknyája alá nyúl. Mindez jól összerázva, megcifrázva sodró táncjelenetekkel, s persze Fenyő Miklós örökzöldjeivel hangulatos, pörgős összhatást kínál a néző elé. A színészek jól birkóznak a dalokkal, a tánc kócos ugyan, de a rock and roll nem is patikamérleggel adagolt mozdulatokról szól. Azt most ne feszegessük, hogy hányan kopaszodnak a darabbeli tizenévesek közül, s hogy a jelmezként viselt öltönyökről a hatvanas években legfeljebb csak álmodhattak a fiatalok. Emlékeim szerint ugyanis a korabeli zakók olyan merevek voltak, hogy szinte megálltak volna a saját "lábukon"... A korfestés ilyen szintű hitelességéről azonban könnyedén lemondunk.
A darab tán legerősebb pillanata Röné (Bot Gábor) és Marina (Misurák Tünde) esküvője, a jelenetet lezáró énekszám ("Akkor is rock and roll, ha elzavarnak otthonról") alatt keményedik meg igazán a levegő, s érint meg a dac. Itt érezzük meg valójában, hogy egy musical esetében is mennyit emelhet a hatáson, ha a táncos, dalos betétek mellett egyéb színpadi eszközök használatával is bátrabban él a rendező. Összességében az előadás, ha nem is frenetikus, de szórakoztató és élvezetes, s külön dicséret illeti a zenész csapatot, amely igen jól szól az árokból.
Magyar Hajnalka