Szeptember 15-ig várják a közönség szavazatait a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeire, akiknek kilétét szeptember 1-jén ismertették az Örkény Színházban.
2026.09.01. 16:30
Szeptember 15-ig várják a közönség szavazatait a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeire, akiknek kilétét szeptember 1-jén ismertették az Örkény Színházban.
A Kaszás Attila-díjat egy évvel a Jászai Mari-díjas színművész halála után, 2008-ban alapította Pokorni Zoltán, a budapesti XII. kerület (Hegyvidék) korábbi polgármestere és Szűcs Gábor, a Mozaik Művészegyesület elnöke. Az alapítók a díjjal a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok igazi közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett
az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítő magatartást jelölték meg.
Az elismerés rendkívüli elismertséget vívott ki magának az évek során; nemcsak azért, mert a legkiválóbb művészek nyerték el eddig is évről-évre az elmúlt 18 évben, hanem mert a legdemokratikusabb elismerésként a szakma és a közönség választja ki a díjazottat. 2026-ban 36 társulat jelölt színművészt a díjra.
Az idei jelölteket a szeptember 1-jén megtartott sajtóeseményen ismertették az Örkény Színházban. A négy jelölt: Bartha Boróka (Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós), Kelemen Zoltán (Weöres Sándor Színház, Szombathely), Ötvös András (Vígszínház) és Pap Lujza (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg).
A sajtótájékoztatón Gáspár Máté, az Örkény Színház igazgatója mondott köszöntőt. Az eseményen jelen volt Sipos Imre előadó-művészetekért felelős helyettes államtitkár is, aki arról beszélt, Kaszás Attila jelenléte nem ért véget az életével, ma is példaként szolgál, ahogy a színházhoz és a közönséghez viszonyult. Felidézte a színművész egyik korábbi gondolatát: „A kételyekből építkezem, azok noszogatnak, lökdösnek.” Mint hangsúlyozta, ez nem bizonytalanságot jelent, hanem azt az igényességet, ami nem engedi, hogy az ember túlságosan elégedett legyen önmagával. „A kétely újra és újra visszavezet minket az alapkérdésekhez (…) Kaszás Attila úgy gondolta, hogy a kétely kíváncsiságot ébreszt, párbeszédet nyit, új válaszok keresésére ösztönöz alkotóként és közösségi emberként is” – tette hozzá.
Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója elmondta: „Kaszás Attila tizenhat éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, ez egy színház és egy ember életében is nagyon hosszú idő, rengeteg közös előadással, történettel és emlékkel. Ennek a díjnak éppen az ad különös súlyt, hogy nemcsak azt nézi, ki milyen művész a színpadon, hanem azt is, milyen ember és társ a színház mindennapjaiban.
Az idei jelöltekben is ott van az az alázat, figyelem és közösségformáló erő, ami Attilát annyira meghatározta.
Külön öröm számunkra, hogy idén a Vígszínház adhat otthont a díjátadónak.”
A négy jelöltre a kaszasattiladij.hu oldalon lehet szavazni szeptember 15. éjfélig. Az elismerést szeptember 17-én a Vígszínházban, A padlás című előadás előtt adják át a győztesnek.
Pap Lujza és Kelemen Zoltán a Kaszás Attila-díj jelöltjeit ismertető eseményén (Fotó/Forrás: Hegyi Júlia Lili / Petőfi Kulturális Ügynökség)
Bartha Boróka Marosvásárhelyen született 1974-ben. 1997-ben végzett színészként a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán. 1997–2007 között a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, 2008-tól a gyergyói Figura Stúdió Színház művésze.
Számtalan színházi szerepe mellett önálló műsorokkal is fellép. Zenés önálló estjén, a Karády zárkája című előadásban Darvasi László költői szépségű szövegeire támaszkodva alakítja a börtönben lévő Karády Katalint Béres László rendezésében. A produkció, amely a Gyulai Várszínház támogatásával jött létre, nagyon népszerű erdélyi és magyarországi színpadokon is. Határokon átívelő sikereket hozott számára Georg Kreisler, a népszerű osztrák szerző zenés játéka, a Ma este: Lola Blau is, amelyet a közönség Erdélyben és Magyarországon egyaránt szeretett.
Kiválóan énekel, fellépett többek között a Kolozsvári Operában is, ahol nagyzenekari kísérettel állt a közönség elé. Színházi alakításai között szerepel Blanche Du Bois A vágy villamosában, Olga Három nővérben, Arkagyina a Sirályban, Mariska Tótékban és Muskátné a Liliomban.
Filmvásznon a közönség többek között Kántor Lász
Kelemen Zoltán színművész 1972-ben született. Színészi tanulmányait a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színészképző stúdiójában végezte, amelynek 1993 és 2001 között tagja volt. 2001 és 2008 között a Győri Nemzeti Színházban játszott. 2008-tól a Weöres Sándor Színház alapító színésze, ahol több mint hatvan szerep megformálója és három önálló est szereplője. Rendezőként öt előadás színpadra alkalmazására kapott felkérést, közülük a belvárosi helyszíneken játszódó Márczius című térszínházi produkcióját őrzik máig erős emlékként.
2001-től 2013-ig a Savaria Történelmi Karnevál egyik helyszínén, a Romkertben álmodta meg a Rabszolgavásár produkciót, karneváli társulatát szombathelyi lokálpatriótákból szervezte.
Karakteres játékát olyan jelentős alakításaiban is láthatja a közönség, mint Dés–Geszti–Békés A dzsungel könyve Sir Kánja, Shakespeare Hamletjében Rosencrantz és Laertes, Csehov Sirályában Medvegyenko, Miller A salemi boszorkányokjának Thomas Putnameje, Presser–Sztevanovity–Horváth A padlás című zenés művének Témüllere, Schimmelpfennig Az arab éjszakájának Karpatija, Khalid az Ádám almáiból, Korláthy a Cudar világból, John Williamson az Egy kanál vízből, Bírósági elnök a Terrorban, Jacques a Fösvényben, Enric a Grönholm-módszerben, Laurence az Abigail bulijában, Giovanni az Anconai szerelmesekben, Légrádi Gergely drámájának újságírója, az Utánképzés ittas vezetőknek Sándorja, a Vadászjelenetek a határ mellett papja vagy a Nem élhetek muzsikaszó nélkül Petákja.
Munkáját a Weöres Sándor-díjjal ismerték el, amelyet 2023-ban „a város kulturális életében kifejtett több évtizedes kimagasló tevékenységének elismeréséül" adományozott Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése.
Szombathely Megyei Jogú Város ünnepi eseményeinek és a helyi intézmények rendezvényeinek rendszeres szereplője. Két könyvben, a Korkórkörtérkép és a Középkorom című kötetekben rendezte össze verseit, novelláit és dalszövegeit. Hobbija a város történelmének, helytörténeti rejtett kincseinek felkutatása, melynek több fejezetét a Klubrádió sorozatban is bemutatta. Helytörténeti és egyéb írásait rendszeresen publikálja a szombathelyi sajtóban.
Ötvös András Székesfehérváron született 1984-ben. 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor és Horvai István osztályában. Egyetemi hallgatóként A karnevál utolsó éjszakája című előadásban játszott főszerepet, amelyet a Katona József Színházban mutattak be. Több évadot Egerben a Gárdonyi Géza Színházban töltött, játszott a Krétakör és a Merlin Színházban, illetve a KoMa Társulatban, amelynek alapításában is részt vett. 2017 és 2022 között az Orlai Produkciós Iroda színésze volt. Vendégművészként szerepelt az Örkény István Színházban is, 2022 óta a Vígszínház társulatának tagja.
Több sikeres művész- és közönségfilmben – Isteni műszak, Nyitva, Nagykarácsony – és olyan népszerű sorozatokban is játszott, mint az Aranyélet, a Terápia, A tanár.
Munkáját számos szakmai díjjal ismerték el, többek között átvehette a legjobb 30 év alatti színésznek járó elismerést a Pécsi Országos Színházi Találkozón, egyebek mellett Junior Prima díjas és Máthé Erzsi-díjas is.
A bemutató óta jóval több, mint százharminc alkalommal adhatta elő Gerlóczy Márton Egy csemegepultos naplója című regényének színpadra adaptált változatát. Szegénynek lenni című önálló estje is sikeres.
2024 júniusában a Vígszínházban az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor-emlékdíjat vehette át. Karakteres játékát a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban Mika Jacobsen szerepében és a Liliomfi Szellemfijeként, míg a Pesti Színházban az Amadeusban Antonio Salieriként, a Krumban Gloomerként, A dzsungel könyvében pedig Balu és Buldeo szerepében is láthatja a közönség.
Pap Lujza 1977. március 25-én született Ajkán. Középiskolás korában szülővárosában a legendás Fábián Lujza néni színjátszócsoportjába járt, tőle tanulta a színjátszás alapjait. Színészi tanulmányait a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Nádasdy Kálmán Színészképző Stúdiójában 1999-ben fejezte be. 1996 óta a Hevesi Sándor Színház tagja, ahol kezdte a pályáját, és ez a színház azóta is meghatározó része az életének; a 2026–2027-es évadban kezdte meg harmincadik zalaegerszegi évadát.
Az elmúlt három évtizedben sokféle szerepben próbálhatta ki magát. Alakításai mindig pontosak, átgondoltak, mégis frissek és elevenek. Fontosabb szerepei közé tartozik többek között Lujza, Abigail Williams, Johanna, Beatrice, Gizella, Irma, Sente-Suita, a Makrancos hölgy címszerepe, Bagira, Blanche, a Dajka és Arkagyina. Játszott többek között Az orleans-i szűzben, a Régimódi történetben, a Hegedűs a háztetőnben, a Figaro házasságában, a Lear királyban vagy a Szecsuáni jólélekben.
Pályája során vendégként is dolgozott más színházakban. A Stúdió K Színházban Koltai M. Gábor rendezésében a Jelenetek a vidéki életből című előadásban (Ványa bácsi), a Thália Színházban pedig Bagó Bertalan rendezésében A csónak című előadásban játszott.
Munkáját számos szakmai díjjal ismerték el, díjai között szerepel a Máriáss-díj, a Közönség-díj, a Forgács-gyűrű, a Színházbarátok Köre-díja, a Domján Edit-díj és a Nívódíj is. Mindegyiket pályája fontos állomásának tartja, a mostani jelölést pedig különlegesnek érzi, hiszen társulata delegálta a Kaszás Attila-díjra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
