Az Esztergomi Várszínház igazgatója, Horányi László kereste meg az egerszegi teátrumot a közös produkció ötletével, ugyanis a nyári színházi darabok sorsa, hogy néhány bemutató után „fiókba kerülnek”. Besenczi Árpád sem szerette volna, ha Maróti Lajos Az utolsó utáni éjszaka című színműve – amiből 1971-ben készült rádiójáték – hasonló sorsra jut. Érdekesség, hogy a főszerepeket a két színidirektor játssza, premier pedig október 20-án lesz Zalaegerszegen, a Hevesi Sándor Színházban. Még az alkotók sem gondolták volna, hogy hatalmas sikert arat az Esztergomi Várszínház nyári évadának utolsó bemutatója augusztus 29-én a Bazilika alatt. A világegyetem végtelenségéről, a gondolkodás szabadságáról szóló darab szinte odaszegezte a 150 fős nézőközönséget a székekhez, és sarkallta további filozofikus elmélkedésre. Meglehet, hogy még otthon is hitviták, teológiai kérdések és a történelmi hűség után kutattak. Utóbbi csak részben sikerülhet, ugyanis Maróti Lajos egyszerre idézi meg Giordano Bruno és VIII. Kelemen pápa alakját, valamint Albert Einstein „szellemét”. S hogy mit is kap pontosan a néző 110 percben a kőkemény figyelmen és átszellemültségen kívül? Besenczi Árpádot kérdeztük: milyen érzés a meggyőződéséért kiálló, az eretnekségéért máglyán megégett természettudós bőrébe bújni.
- Az 1971-es rádiójátékban Latinovits Zoltán és Gáti Oszkár volt a főszereplő, később Maróti írt egy többszereplős drámát, amit a Nemzeti Színházban játszottak Sinkovits Imrével, Básti Lajossal és Avar Istvánnal a főszerepben – sorolta Besenczi Árpád, aki most „csupán” színművészként számít a nézők figyelmére. - Valóban izgalmas lesz színpadra állni a másik színház igazgatójával, Horányi Lászlóval, s a Jászai-díjas rendező sem ismeretlen Egerszegen, hiszen Pataki András dolgozott már nálunk. Bármilyen furcsa, annak idején a 70-es években a darab átment a cenzúrán, még olyan áthallásos mondatokkal is, mint például a „nem vonok vissza semmit, nem bánok meg semmit, nem írok alá semmit”. Pataki András továbbgondolta a történetet, hiszen az őrségparancsnok az 50-es évek kihallgatótisztjére emlékeztet minket. Ezenkívül rengeteg filozófiai és teológiai utalást talál a néző, a rendező Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész, Szókratész és Platón gondolatait sem hagyja ki a párbeszédből. A történet szerint a pápa azt szeretné elérni, hogy megmeneküljön a természettudós, cseréljenek helyet, s ezekből hatalmas vita alakul ki.
S hogy mit nyújt a néző számára ez az „abszolút történelmietlen játék”? Mindenképpen izgalmas szellemi párbaj szem- és fültanúi lehetünk, ahol Giordano Bruno cellájában
Ezt az intellektuális kalandot fűszerezi Varga Gábor zeneszerző, Szőke Julianna jelmeztervező munkája, a Mészáros Tibor műhelyében készült, a rendező által megálmodott díszlet. A darabhoz fizikus szakértőként Kerekes Tibort és Piriti Jánost, konzulensként pedig Kadelka Lászlót kérték fel. A rendezőasszisztens Kovács Kitti. A nyári bemutatót az esztergomiak finanszírozták, a Hevesi Sándor Színház pedig pályázati forrásból gondoskodik a darab továbbéléséről, azaz október 20-a után havonta láthatják a nézők az előadásokat Zalaegerszegen.
2025. szeptember 3.
