S(z)ínre kerül

A Mágnás Miska azok közé az operettek közé tartozik, amelyek a szerelmi bonyodalmak mellé némi társadalmi kontextust is kínálnak a nézőnek. (Vas)útépítési mizériák, egymás mellett, egymástól mégis fényévnyi távolságra létező társadalmi kasztok – ki állíthatná, hogy mára mindez már csak emlék? Ami az előbbit illeti, a zalaegerszegiek máig emlegetik, ha nem is a vasúteltérítő arisztokraták, de az itteni csizmadiák fel- és lemenőit, akik – a fáma szerint legalábbis – annak idején a konkurenciától tartva kilobbizták, hogy az észak-déli fővonal ne a városon keresztül, hanem tíz kilométerrel odébb haladjon, örökös zalaszentiváni átszállásra kényszerítve ezzel az utódokat. Igaz, itt legalább összeér a fő- és a mellékvonal, nem úgy, mint az előadás harmadik felvonásában, amelyben gyomok verik fel a semmibe vezető sínpár végét. (A díszlet Mira János munkája.)

Aktualizált, de játékos a Hevesi-színház Mágnás Miskája

Ki ne gondolta volna már végig, mennyivel különb ember volna ő, mint néhány ismert milliomos, ha eleve jobb anyagi körülmények közé születik... Nem véletlenül népszerű Szirmai AlbertBakonyi KárolyGábor Andor operettje.

Mágnás Miska hamarosan Zalaegerszegre érkezik

Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány, Hoppsza Sári: dalok a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb művéből, melyet péntektől láthat a zalaegerszegi Hevesi-színház közönsége.