Sokféle motivációja lehet annak, hogy egy színház repertoárján az adott évadban mely darabok szerepelnek. Az egerszegi társulat az idei szezonban a zenés produkciók mellett - lehetséges, hogy a műfaji egyensúlyteremtés szándékával - a XX. századi angol szerző, Michael Frayn Balmorál című művét alapnak tekintő kortárs hazai színpadi író „prózai” alkotását is műsorára tűzte.
Pluszfeladatot kaptak a díszlettervezők az idei évadban Zalaegerszegen: alkalmatos bútordarabok szükségeltetnek ugyanis a rövid életű színpadi hullák eltüntetéséhez. A Mennyből a hullában egy kanapé, a Szigligetben viszont egy méretes utazóláda tölti be e fontos szerepet. Közös a két darabban az is, hogy helyzet- és jellemkomikumra épülő bohózatok. Ellenben a közeg, amelyben játszódnak, nagyon is különböző. Míg a spanyol szerző, Alfonso Paso darabja lényegében független a középosztálybeli szereplőket körbevevő társadalmi-politikai környezettől, a Szigligetben éppen ez adja a központi konfliktus tétjét. Az eredeti darabot, Michael Frayn Balmoralját ugyanis az ötvenes évek Magyarországára, pontosabban a már akkor is irodalmi alkotóházként működő szigligeti kastélyba helyezte át Hamvai Kornél.
Nehéz eldönteni, ezúttal a Hevesi nézőtere vagy a színpadi gyülekezet szórakozott jobban. Néha úgy tűnt, az utóbbiak. Ami jó dolog, de hát színházban elvileg mégiscsak a közönségért van minden.