Jókai - Böhm - Korcsmáros - Tolcsvay B. - Tolcsvay L.: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI

romantikus színmű 2 részben honlap_negyzet_v1_05

 

Jókai Mór azonos című regénye alapján -

Jókai Mór és Petőfi Sándor verseinek felhasználásával - írta:

Böhm György és Korcsmáros György

Zenékét szerezte: Tolcsvay Béla és Tolcsvay László 

 

 

 

 

Jókai Mór remekművének sorsa, hogy túlélje azt a kort, amelyben született. Az 1848-as forradalomnak emléket állító, leghíresebb magyar történelmi és családregény a testvéri szeretetről, önfeláldozásról, hazaszeretetről szól, máig izgalmas és érvényes módon. A regényből készült színdarab egészét áthatja a szabadságért, a függetlenségért vívott küzdelem heroizmusa, a magyarságtudat éltető ereje, a darab ugyanakkor teret enged a romantikának, az érzelmek emberi arculatot ésjellemetformáló kibontakozásának.

A nemesdombi kastély ura, Baradlay Kazimir, akinek élete végére a „szívere mind patológiai, mind bibliai értelemben kővé vált", egy özvegyet és három fiút hagy maga után. A halottas ágyánál végrendelkezik a család sorsáról, miszerint legidősebb fia, Ödön diplomata legyen az orosz udvarnál, Richárd a katonai pályán haladjon tovább Bécsben, Jenő pedig tisztviselőként dolgozzon. Felesége pedig pár héttel az ő halála után menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, politikai utódjához, mert ezt kívánja a család érdeke. Ám a „kőszívű emberfelesége'’ megfogadja: „Erőt adj, Isten! Az ő parancsát legyőző erőt!...halld meg, Uram, és úgy bocsásd színed elé lelkét, és úgy légy hozzá irgalmas a túlvilágon, ahogy én fogadom és esküszöm előtted, hogy mindazon rossznak, amit ő végakaratával parancsolt, az ellenkezőjét, mindennek az ellenkezőjét fogom teljesíteni!... Úgy segíts engem, végtelen hatalmasságé Isten!"

A fiúk sorsát innentől kezdve a szerelem és a magyar politikai élet sodorja ide-oda, a hányattatások között kit szerencsésebben, mástól pedig életét követelve.

Böhm György

 

 

Rendező: Böhm György  

Bemutató: 2020. március 13. 

Az elõadás fõtámogatója:

szerszamsziget