fordította: Radnai Annamária
Történetünk alapképlete komikus: mindenki végzetesen szerelmes. Csak épp mindenki másba.
A Sirály egy igazi, szabálytalan remekmű, amelyet Csehovlegszemélyesebb vallomásának tartanak, hiszen e darabba az önéletrajzi elemeken kívül közeli ismerőseinek alakját is beleszőtte.
A Sirályban ott van a viszonzatlan szerelem minden fájdalma, a művészet végtelen tisztelete, ahogy benne van a boldogságörökös hajszolása éppúgy, mint a magánytól vagy épp a középszerűségtől való nyughatatlan félelmünk. Tehát ha jobban bele gondolunk: minden, ami az emberiséget valaha is érdekelte, s ezáltal valaha is mozgatta. Tehetségesnek lenni, tehetségnek születni: adottság. Ám ha tehetséges is vagyok valamiben, azt jól használom-e? Ha pedig úgy érzem, nem vagyok megáldva semmi rendkívülivel, akkor egyrészt: miért nem?! Másrészt: el kell-e ezt fogadnom?!
Lehet-e “tehetségessé” válni, szorgalommal, kitartással, akaratból?
Állandó bizonytalanságot, kételyt, megválaszolhatatlan kérdést jelent ez minden, a saját minőségében kicsit is kételkedő embernek.
És van-e közöttünk olyan, aki sosem kételkedik a saját minőségében.
Szereposztás:
Irina Nyikolájevna Arkagyina, színésznő - Pap Lujza Domján Edit-díjas
Konsztantyin Gavrilovics Trepljov, a fia - D. Varga Ádám
Pjotr Nyikolájevics Szorin, a bátyja - Farkas Ignác Jászai-díjas
Nyina Mihajlovna Zarecsnaja, egy gazdag birtokos lánya - Kováts Dóra
Ilja Afanaszjevics Samrájev, intéző Szorinnál - Kiss Ernő Jászai-díjas
Polina Andrejevna, a felesége - Magyar Cecília
Mása, a lánya - Nagy Lídia Flóra e.h.
Borisz Alekszejevics Trigorin, szépíró - Ticz András
Jevgenyij Szergejevics Dorn, orvos - Baj László
Szemjon Szemjonovics Medvegyenkó, tanító - Szakály Aurél
Díszlet-jelmez: Kiss Borbála
Dramaturg: Perczel Enikő
Zene: Szemenyei János
Világítás: Németh László
Ügyelő: Szilasi Attila
Súgó: Jurina Beáta
Rendezőasszisztens: Lengyel Noémi
Az előadás főtámogatója:
